Új bejegyzés Frissítés

2014.11.16. 19:27 -Nelo-

Frost nyugtatásképp mondott szövegére csak mosolyogtam. Jó ha van önbizalma, de az eszével cselekdjen, ne a szájával, ha majd arra kerül a sor.  Isihez sétáltam és miközben a többieket figyeltem meghallgattam válaszát. Beleegyezésképp bólintottam egyet majd oldalra léptem, de nem indultam semerre. Megkönnyebbülten könyveltem magamban, hogy Phoenix épségben visszatért és gondozásba veszi a sebesült Jennát. Nagy levegőt vettem, mert így jobban esett. Tompa fájdalom nyomta oldalam, s torkom is fájt, de azt jómagam is kezelni tudom. Ezért hát mikor Phoenix kedvesen rám szegezte gondoskodó énjét, én csak könnyedén próbáltam lerázni: - Ne vedd fáradságod értem, teljesen megvagyok. Most inkább pihenjetek, mert nehéz és hosszú út áll a falka előtt! - mondtam válaszképp rövid kérdéseire, aztán jómagam is, akárcsak Isi, tovább álltam és távol a víztől helyet foglaltam. Éreztem, hogy nyugodt éjszakánk lesz, mégis aggódtam pár falkatag miatt akik még nem érkeztek meg.  Először jól összegömbölyödtem, hogy ne reszkessek a hideg miatt, de pár perc után kényelmesebbnek találtam a levegővételt úgy, hogy jól elnyújtózok a parton. A talaj hideg volt, de nem igen változtathattam volna rajta.   Az éjszaka csendesen és nyugodtan telt, csak az erdőből hallattszódott ki némi mocorgás. Többször is felébredtem, de helyet nem változtattam. Figyeltem amint a csapat pihen, s lélegzetük percről percre egyre jobban meglátszódik a levegőben. Szemeim végigsíklottak a tavon, melyet a Hold ezüstös fénye világított be, s melyen ezernyi kis hullám táncolt. Tekintetem ezután magát a Holdat pásztázta, s kérdőn tekintett rá azzal kapcsolatban, hogy mi vár unokaöccsémre és falkájára. Elmerengve néztem a sötét tájat, de amint valaki mocorgni kezdett becsuktam szemeim és egy köhintés után tovább szunyáltam.  Reggel már arra ébredtem, hogy a talaj néhol zuzmarás, de komoly fagynak nincs jele. Azonnal fejembe ötlött, hogy ha már itt, a völgyben(?) ilyen csípős levegő van, akkor ott ahol a szarvasok vannak mennyire lehet zord az időjárás?! Megráztam fejem és felültem. Szinte perceken belül Isi is felriadt. Fohike érkezett meg  másodmagával, egy idegen nősténnyel. Nem lepődtem meg különösebben. Ilyenkor a legtöbben hozzáverődnek egy-egy falkához, aztán amint alkalmuk nyílik rá, továbbállnak. Isi mancsában a döntés, melynek szinte már semmi súlya. A hágón szinte biztos, hogy páran nem jutnak át élve, de ha mégis, akkor is messze még a vég, míg odaérnek az éltető szarvasok telelőhelyéhez.  Míg Isi szavait intézte az öreg taghoz, én felálltam és pár lépésnyire mgközelítettem őket, barátságosan a fekete nőstényre néztem. Kicsiny és törékeny, ennyi véleményem volt róla magamban. Megvártam míg Forhike odébbáll és Isi rám pillant. Szemiben láttam, hogy igenis aggódik, hiszen hatalmas próba elá állítja most őt és csapatát a sors. A sors, aki most az én füleimben hangoztatta, hogy most vagy soha! Én viszont haboztam közölni tervem. Ahogy egymást bámultuk Isi-vel szinte ugyanarra gondoltunk. - Nem kell mondanom, hogy az átjáró mennyire veszélyes. Szinte egy olyan része sincs ahol biztonságban átvezetheted a falkát. - mondtam a fehér bundás hímnek. - A különböző viszontagságok miatt sok mindenre oda kell figyelned! - folytattam egy fokkal komolyabb hangvételben mint az előbb. - Ne a gyorsaság hanem az óvatosság legyen előtérben. Ha csendes időszakot fogtok ki akkor pár nap alatt túlvagytok a nehezén. De vigyázz!, mert pillanatokon belűl megváltozik a légkör! - értettem ezalatt azt, hogy egyik percben még síri csend honol, utána meg két perc alatt maga alá temeti őket  lavina.   - Naponta akár több mint fél méternyi hó is eshet odafent, főleg most, hogy kemény telet jósolnak. Másodszor pedig nefeledd, hogy az eszeddel gondolkozz és ne a szíveddel. Lehet, hogy ez most furán hangzik, de ha valaki lesérűl és nem tudja folytatni az utat, ne habozz, haladj tovább a többiekkel, mert minél több időt töltesz a hegyek között, annyival kevesebb esélyetek lesz élve átjutni. - mindközűl talán ez volt a legkomolyabb hangvételű, mert talán ezt a legnehezebb betartani. Tudom, hisz jól ismerem Isi-t hogy senkit nem hagyna hátra, de most az a cél, hogy a többséget eljuttassa a szarvasokhoz, még a gafy beálltaelőtt. Még mielőtt Isi megszólalhatott volna még gyorsan elmondtani neki, hogy: - Éjszaka csak akkor haladjatok, ha biztonságosnak ítéled a környéket. Menedéket csak akkor keressetek ha esik a hó, különben nem szükséges. Ételt csak mértékkel fogyasszatok, próbáljátok kerűlni a konfliktust az ott élő ragadozókkal. - a menedékkeresésről volna mit beszélnem, saját bőrömön tapasztaltam, hogy nem mindig előnyös fedél a fejünk fölé még akkor sem ha majd megfagyunk a szabadban. Ha tanácsot kellett adni valakinek, abban mindig is jó voltam. Sőt, nagyon is jó, de ha magamról kellett beszélnem, akkor bennem is megállt néha a vér. - Még valami. - böktem ki halkan, s haboztam. Valószínűleg a beszédemből Isi is észrevette, hogy mindent úgy mondtam, mintha én nemlennék majd vele. Sajnos nem is leszek: - Nem tartok veled Isi. Nagyon sajnálom, de ezt az utat magad kell bejárnod, ezt a csatát magad kell megvívnod. Mindvégig ott leszek veletek, lélekben. Akadt egy kis megoldandó dolog, ami csak rám tartozik, amiben nem tudtok segíteni, amit most kell elintéznem. - mondtam halkan, hogy a hozzánk legközelebbi farkas se hallja tisztán amit mondok. Ha Isi kérdezgetni kezd, akkor csak annyit mondok: - Nem lesz semmi baj, nem lesz semmi baj. - Miután befejeztem prédikációm, mosolyogva megfordultam és végignéztem a falka tagjain egyenként, alaposan. Ha Isi szólt valamit azt természetesen meghallgattam, utána csak ülve néztem amint intézkedik. Miközben unokaöccsém összeszedte minden bátorságát és csapatát, azon gondolkodotam, hogy mit felejtettem el még közölni a nagy indulás előtt. Rengeteg mindent mondhatam volna még, ami a túléléshez szükséges, de bíztam Isi-ben, láttam benne, hogy elszánt és vakmerő: sikerülni fog neki! Még úgy is, hogy én nem leszek mellette.  Ahogy mindenki elkészült, mosolyogva figyeltem őket.  Amikor Isi megindul, még eltelik pár perc, én ülve figyelem, aztán hirtelen nekilódulok, s utána szaladok ahogy bírok, esetlenül. Elé lépek, hogy megálljon.  - "Kell még egy szó, mielőtt mennél, kell még egy ölelés, ami végig elkísér, az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár." - szinte már énekeltem, majd miután átöleltem, odébb lépdeltem, helyet adva a csapatnak és néztem ahogy távoznak. Szemem végig Isit követi.  Ha már teljesen eltűntek a horizonton, akkor akaratlanul is vonyítok egyet, melyben hangom tiszta, éles, nem érződik rajta a megfázásom, sem a tüdőbajom, így mindenféleképp halljja a csapat a búcsúmat.

2014.11.16. 16:40 nelo

Frost nyugtatásképp mondott szövegére csak mosolyogtam. Jó ha van önbizalma, de az eszével cselekdjen, ne a szájával, ha majd arra kerűl a sor.  Isihez sétáltam és miközben a többieket figyeltem meghallgattam válaszát. Beleegyezésképp bólintottam egyet majd oldalra léptem, de nem indultm semerre. Megkönnyebbülten könyveltem magamban, hogy Phoenix épségben visszatért és gondozásba veszi a sebesült Jennát. Nagy levegőt vettem, mert így jobban esett. Tompa fájdalom nyomta oldalam, s torkom is fájt, de azt jómagam is kezelni tudom. Ezért hát mikor Phoenix kedvesen rám szegezte gondkodó énjét, én csak könnyedén próbáltam csitítani. - Ne vedd fáradságot értem, teljesen megvagyok. Most inkább pihenjetek, mert nehéz és hosszú út áll a falka előtt! - mondtam válaszképp rövid kérdéseire aztán jómagam is, akárcsak Isi továbbálltam és távol a víztől helyet foglaltam. Éreztem, hogy nyugodt éjszakánk lesz, mégis aggódtam pár falkatag miatt akik még nem érkeztek meg.  Először jól összegömbölyödtem, hogy ne reszkessek a hideg miatt, de pár perc után kényelmesebbnek találtam a levegővételt úgy, hogy jól elnyújtózok a parton. A talaj hideg volt, de nem igen változtathattam volna rajta.   Az éjszaka csendes és nyugodt volt, csak az erdőből hallattszódott ki némi moszorgás. Többször is felébredtem, de helyet nem változtattam. Figyeltem amint a csapat pihen, s lélegzetük percről percre egyre jobban meglátszódik a levegőben. Szemem végigsíklott a tavon, melyet a Hold ezüstös fénye világított be, s melyen ezernyi kis hullám táncolt. Tekintetem ezután magát a Holdat pásztázta, s kérdőn tekintett rá azzal kapcsolatban, hogy mivár unokaöccsére és falkájára. Elmerengve néztem a sötét tájat, de amint valaki mocorgni kezdett becsuktam szemeim és egy köhintés után tovább szunyáltam.  Reggel már arra ébredtem, hogy a talaj néhol zuzmarás, de komoly fagynak nincs jele. Azonnal fejembe ötlött, hogy ha már itt, a völgyben(?) ilyen csípős levegő van akkor ott ahol a szarvasok vannak mennyire lehet zord az időjárás?! Megráztam fejem és felültem. Szinte perceken belül Isi is felriadt. Fohike érkezett meg  másodmagával, egy idegen nősténnyel. Nem lepődtem meg különösebben. Ilyenkor a legtöbben hozzáverődnek egy-egy falkához, aztán amint alkalmuk nyílik rá, továbbállnak. Isi mancsában a döntés, melynek szinte már semmi súlya. A hágón szinte biztos, hogy páran nem jutnak át élve, de ha mégis akkor is messze még a vég, míg odaérnek az éltető szarvasok telelőhelyéhez.  Míg Isi szavait intézte az öreg taghoz, én felálltam és pár lépésnyire mgközelítettem őket, barátságosan a fekete nőstényre néztem. Kicsiny és törékeny, ennyi véleményem volt róla magamban. Megvártam míg Forihke odébbáll és Isi rám pillant. Szeibem láttam, hogy igenis aggódik, hiszen hatalmas próba elá állítja most őt és csapatát a sors. A sors, aki most az én füleimben hangoztatta, hogy most vagy soha! ÉN viszont haboztam. Ahogy egymást bámultuk Isi-vel szinte ugyanarra gondoltunk. - Nem kell mondanom, hogy az átjáró mennyi veszélyes. Egy olyan része sincs ahonnan biztonságban átvezetheted a falkát. - mondtam a fehér bundás hímnek. - A különböző viszontagságok miatt sok mindenre oda kell figyelned! - mondtm egy fokkal komolyabb hangvételben mint az előbb. --

2014.11.16. 16:21 Nelo

Frost nyugtatásképp mondott szövegére csak mosolyogtam. Jó ha van önbizalma, de az eszével cselekdjen, ne a szájával, ha majd arra kerűl a sor.  Isihez sétáltam és miközben a többieket figyeltem meghallgattam válaszát. Beleegyezésképp bólintottam egyet majd oldalra léptem, de nem indultm semerre. Megkönnyebbülten könyveltem magamban, hogy Phoenix épségben visszatért és gondozásba veszi a sebesült Jennát. Nagy levegőt vettem, mert így jobban esett. Tompa fájdalom nyomta oldalam, s torkom is fájt, de azt jómagam is kezelni tudom. Ezért hát mikor Phoenix kedvesen rám szegezte gondkodó énjét, én csak könnyedén próbáltam csitítani. - Ne vedd fáradságot értem, teljesen megvagyok. Most inkább pihenjetek, mert nehéz és hosszú út áll a falka előtt! - mondtam válaszképp rövid kérdéseire aztán jómagam is, akárcsak Isi továbbálltam és távol a víztől helyet foglaltam. Éreztem, hogy nyugodt éjszakánk lesz, mégis aggódtam pár falkatag miatt akik még nem érkeztek meg.  Először jól összegömbölyödtem, hogy ne reszkessek a hideg miatt, de pár perc után kényelmesebbnek találtam a levegővételt úgy, hogy jól elnyújtózok a parton. A talaj hideg volt, de nem igen változtathattam volna rajta.   Az éjszaka csendes és nyugodt volt, csak az erdőből hallattszódott ki némi moszorgás. Többször is felébredtem, de helyet nem változtattam. Figyeltem amint a csapat pihen, s lélegzetük percről percre egyre jobban meglátszódik a levegőben. Szemem végigsíklott a tavon, melyet a Hold ezüstös fénye világított be, s melyen ezernyi kis hullám táncolt. Tekintetem ezután magát a Holdat pásztázta, s kérdőn tekintett rá azzal kapcsolatban, hogy mivár unokaöccsére és falkájára. Elmerengve néztem a sötét tájat, de amint valaki mocorgni kezdett becsuktam szemeim és egy köhintés után tovább szunyáltam.  Reggel már arra ébredtem, hogy a talaj néhol zuzmarás, de komoly fagynak nincs jele. Azonnal fejembe ötlött, hogy ha már itt, a völgyben(?) ilyen csípős levegő van akkor ott ahol a szarvasok vannak mennyire lehet zord az időjárás?! Megráztam fejem és felültem. Szinte perceken belül Isi is felriadt.

2014.07.14. 00:58 -Nelo-

x (ne töröljétek!) Név:  C Kor: Rangja: r Törzse: Medve törzs Állata : a  Kijátszó: Nelo Jellem: Szép,összetett mondatok arról milyen is a karaktered. min 7 mondatok kérek ide! Előtörténete: Mi történt vele eddig,hol született, hogy került ide (ha nem itt született) , családja élete, mik a terve stb. legalább 10 szép.összetett mondatot várok! Képek

2014.05.20. 13:59 BAPFan

Alapadatok   Név: Lacee Kor: 4 év Ivar: Szuka Fajta: Szibáriai husky Kijátszó: BAPFan Elérhetőség: koczkahanna2000@gmail.com   Tulajdonságok   Külső megjelenés: Szuka léte ellenére megjelenéseben is fel lehet fedezni erős és bátor tekintéjét. Egy átlagos szukánál egy kicsivel talán magasabbra nőtt a maga 56 centiméterével, bár ezt őt sosem zavarta. Fehér hasán és maszkján kívül mindenhol fekete illetve szürkés színű dús és selymes szörzete. Egy különleges tulajdonsága is van kinézetében, mégpedig a szemei. Ugyanis a bal szeme barna a jobb pedig kék. Amikor például találkozik egy kevésbé ismert kutyával akkor az ismeretlennek is talán legelőször a nőstény érdekes szemei keltik fel érdeklődését. Fülei az átlagosnál kicsvel nagyobbak és ez is muttja, hogy nem éppen a legtisztavérűbb husky, azonban ez talán egy elenyésző tény.   Személyiség: Akárcsak kisugárzása, jelleme is eléggé erős és bátor. Talán sosem volt egy ijedős szuka. Mindig szembeállt az ellenségével vagy aká egy nehezebb megpróbáltatással. Eddig még sosem futamodott meg egy nagyobb ellenfél láttán, főleg ha egy barátjáról volt szó. Azonban ha nincs szüksége, hogy ez az erős és bátor jellem megmutatkozzon rajta előjön belőle a kölyök. Mivel imádja a vizet egy apró patak egy tó láttán rögtön fürdeni akar. Emiatt szinte mindig csurom vizes vagy akár sáros is. Ez sem szokta nagyon érdekelni, hiszen szereti úgy érezni magát, ahogyan éppen kedve van. Nem szeret mindig csak mások elvárásának megfelelően viselkedni vagy kinézni, bár ha az illető egy fontosabb személy vagy csak számára nagyon fontos akkor persze örül, ha megfelelhet néhány elvárásának.   Múlt   Egy eléggé terebéjes casládban született. Sok testvére volt, de ha most fel kellene sorolnia mindegyik nevét talán nem menne. Már nem azért, mert olyan sokan voltak, csak valójában ők már elhagyták a családi "fészket". Egyedül csak egy olyan bátyja volt, aki szinte mindig mellette volt, Lion. Mivel már szülei túl öregek voltak, így ők nem nagyon tudták megtanítani a kis Lacee-t sok mindenre, így bátyja tanítgatta a kölyök husky-t. Lacee ilyenkor sajátította el a fontosabb dolgokat, köztük a vadászatot és a harcot. Mindkettőben nagyon erősnek bizonyult, annak ellenére, hogy még csak olyan 1 hónapos lehetett. Ahogy nőtt egyre erősebb és bátrabb lett és néhány kisebb viaskodásban már le is győzte a bátyját. Persze az órák sosem maradtak játék nélkül. Nem messze éltek a déli partvidéktől, így mindig lejártak kicsit úszni. Lacee már ekkor is imádta a vizet és szinte alig lehetett rávenni arra, hogy végre kimásszon a vízből és elinduljon haza. Talán emiatt a jó emlékek miatt is szerette meg ennyire a vízet. Azonban ajó emlékek között is vannak rosszak. Mivel a szülei már túl öregek voltak, így Lacee 1 éves születésnapjan meg is haltak. Szerencsére ilyenkor Lion öbbször is meglátogatta a húgát és ilyenkor együtt mentek le a partra. Szerencsére a bátyja segítségével sierült feldolgoznia ezt magában és csak néha egy-egy roszabb napokon vagy születésnapjain jutnak eszébe szülei.   Család   Szülők: Arryn & Zico (halottak) Testvérek: Lion - igényelhető Pár: - Köly(k)ök: -     Képek

2014.01.29. 13:06 Sidny

Nem is várhattam volna jobb igénylést tőled :3 A képhez szólnék csupán annyit, hogy nagyon szép testfelépítésű. Na meg azt is megemlíteném, hogy keresel neki még képet, vagy csak ez maradjon? Elfogadva! ~Nelo Alapadatok   Név: Hunter (vadasz) Kor: 5 ev Ivar: kan Fajta:  Nemetjuhasz Kijátszó: Sidny Elérhetőség: cicus_4_u@yahoo.com   Tulajdonságok   Külső megjelenés: Megjelenese buszkeseget sugaroz, emelett pedig batorsagot is. Eroteljes kan, jo korban van. Maszkja fekete, szeme barna, mellyel szereti elcsabitani az edes kis szukakat a tuzelesi idoszakban. Vaskos bundaja megvedi a hidegtol, nyaron viszont gyakran vizzel huti magat. Marmagassaga nagyjabol 63 cm, mig sulya 35 kg. Alkapcsa es nyaka erosen izmolt, fogai konnyeden tepik a hust es torik a csontot. Ugeto tipusu kutya. Hata fekete, mig a tobbi testresz aranybarna. Ha harcra kerul sor, mondhatni van nemi tapasztalata benne. Gyors kan es ezzel a vadaszatban el vissza.   Személyiség: Bator, eros kan. Ket oldala van: az egyik rideg, a masik pedig baratsagos. Nehez kiismerni. A harc nala nem tabu, de csak ha jo ok van ra. Nem szivesen keveredik nagy balhekba, ha csak nem muszaj. Baratait/parjat esetleg kolykeit minden aron megvedi. Ridegseget a multjanak koszonheti, baratkozni pedig igyekszik. Epp eleg ideje jatszodta a magany farkas szerepet. Jobban kedveli a szukak tarsasagat mint a kanoket, foleg tuzeleskor. Rendkivul makacs, de ertelmes eb.   Múlt   Egy nemetjuhaszokbol allo falkaban szuletett. Apja es anyja nagy rangu volt. Hunter nem hiaba kapta ezt a nevet, mindig imadott vadaszni es szerette kisajatitani azt. Fivere inkabb verekedos volt es gyakran Hunter vesztett, mignem megtanulta megvillantani fogait. Apja jo tanar volt, anyja pedig mindig megovta, kiveve testveretol, akivel nem apoltak jo viszonyt. Zeus ridegebb volt mint Hunter, szerette megfelemliteni ellenfeleit. Vegul Hunter is belepett a jatekba es tobbe nem hagyta magat. Nagyjabol 2 eves lehetett amikor a falkat egy masik tamadta meg. Termeszetesen O is szembeszallt az ellenfelekkel, de sajnos meg nem volt eleg eros, ahogyan Zeus sem. Kudarcot vallottak, szuleik pedig elhunytak. Zeus bosszut forralt, mig Hunter inkabb tovabblepett, legalabbis igyekezett. Ez a tragedia mely nyomot hagyott benne. Miutan testvere egyedul hagyta, meg kellett bekelnie a magannyal. Eleinte nehez volt a vadaszat, hisz eddig nem egyedul kellett csinalnia, na meg sok minden mas is jart a fejeben, nehez volt oszpontositani. Nehez honapok alltak elotte, de vegul belerazodott es a haragja erositette Ot. Fiveret tobbe nem akarta latni, ahogyan az emlekeket sem a fejeben. A sokk miatt sok mindenre mar nem emlekszik, de neha bevillannak a fajdalmas percek. Jo ido kellett mig ossze tudta szedni magat, azota pedig maganyos eb, akinek egyelore nem sikerult komolyabb baratsagot kotnie. Viszont sosem tudni mit hoz a jovo, minthogy azt sem, hogy Zeus mikre lehet kepes, ha tulelte a teleket.   Család   Szülők: Briana & Carlos (halottak) Testvérek: Zeus (5 ev) - igenyelheto Pár: - Köly(k)ök: -     Képek

2013.12.11. 21:51 -Nelo-

Az elfogadott karakterek törlésre kerülnek. Tehát itt már nem találod meg az igénylést. Ha valami probléma van a kitöltéssel természetesen jelzem az adatlap tetjén és ezután csak a kijavított másolatot fogadom el.

[7-1]